Eseménynaptár

h k sze cs p szo v
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
 
 

Hírlevél feliratkozás

2017. június 07.

A művészettörténet európai évszázadai I. - Az „uomo universale”

Időpont: 2017. június 07. 17:30
Helyszín: Művészetek Háza

A földre szálló angyalok - A román kor és a gótika
Dr. Aknai Tamás egyetemi tanár előadássorozata

Az embert többnyire saját kora, saját közössége és önmaga élete érdekli a legjobban. Valószínűleg hiba volna, ha egy művészettörténeti előadássorozat ezt nem venné figyelembe. Ezért a tervezett kurzus egyes előadásai ugyan a művészetek történetének áttekintését szolgálják, céljuk azonban az, hogy a résztvevők a modern műveltségkép meghatározó jelentőségű követelményeinek értelmezéséhez is segítséget kapjanak. A kurzus nem mellékes célja, hogy a képzőművészet és építészet korszakos teljesítményeinek megismerése mellett a jelen reprezentációjával is tudatosabb, mélyebb kapcsolatot teremthessenek a sorozat hallgatói. De célja az is, hogy a műveltség más, jelenkori szféráival párhuzamosan a vizuális művészetekben is felfedezhetőek legyenek a történelmi idő jellegzetes megjelenési módjai. A négy előadás – beszélgetés az egyetemes művészettörténet európai kereszténységgel együttesen formálódó középkori periódusaival kezdődik és a kora-újkori reneszánsz, manierista művészettel, illetve a barokk és klasszicizáló korszakkal folytatódik. A modernitás megértése szempontjából a vizuális kísérlet, a felfedezés, a jelentés és témabővülések, a technikai változatosság és az értelmezésigény újszerűsége révén különösen kiemelt jelentősége van a jelzett korszakok példáinak, bemutatásra kerülő alkotásainak, hiszen bennük egyre erőteljesebb jelzésekkel mutatkozik az autonómiára vágyó alkotó ember, a modern művész alakja.

Az „uomo universale”

A Cinquecento (olaszul ötszáz) az itáliai reneszánsz 1500 és 1580 közötti korszakának megnevezése. Főként a festészetre vonatkozik, az építészetre nehezebben alkalmazható. Leonardo da Vinci művészetével kezdődik. A cinquecento művészei között három nagy óriást tartanak számon: Leonardo, Raffaello és Michelangelo; de rajtuk kívül számos emlékezetes mester is működött ebben az időben, mint Sebastiano del Piombo, Andrea del Sarto, Luca Signorelli…. Központja Róma. Fő támogatói pápák, akik ez időtájt inkább államférfiaknak tekintették magukat, mint egyházfőnek.: II. Gyula, X. Leó és VII. Kelemen. Az építészet hátterében folytonos hadakozásoknagy vagyonok felhalmozása állnak. Az építészet a gótika után az antik formákhoz folyamodott, a homlokzat, mint probléma itt jelenik meg először. A díszítő felületek már a manierizmushoz, illetve a barokkhoz visznek előre. A korszak legnagyobb vállalkozása a római Szent Péter-bazilika újjáépítése (Donato Bramante, Michelangelo). E korszak legfőbb jellemzője az ellentmondásosság. Megjelenik a protestantizmus. Az első „modern” gondolkodók, a természettudományos módszer megalapozóinak kora: Machiavelli, Kopernikusz, Kepler, Galilei. Giordano Bruno a fizikusok és csillagászok tanait próbálta világnézetté formálni. A reneszánszból a barokkba az átmenetet a modorosság, mesterkéltség jellemzi. Annak megnyilvánulása, hogy a reneszánsz harmóniavilága problematikus. Benne van Leonardo nyugtalansága, Michelangelo gyötrődése, Palladio racionalizmusa. A mai értelemben felfogott kritika és esztétika ekkortájt születik.

Információk:

  • Egy-egy előadás 90 perces lesz. Az előadás végén a közönségtől érkező kérdésekre ad válaszokat Aknai Tamás, az előadó.
  • Jegyár: 1000 Ft, diák/nyugdíjas 500 Ft

up