Eseménynaptár

h k sze cs p szo v
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
 
 
 

Hírlevél feliratkozás

2017. május 03.

A művészettörténet európai évszázadai I. - A középkor és a koraújkor művészete

Időpont: 2017. május 03. 17:30
Helyszín: Művészetek Háza

Dr. Aknai Tamás egyetemi tanár előadássorozatának legújabb állomása: Primavera… - A reneszánsz kibontakozása. Időtartama 90 perc, az előadás végén a közönségtől érkező kérdésekre ad válaszokat Aknai Tamás, az előadó. A kurzus célja, hogy a képzőművészet és építészet korszakos teljesítményeinek megismerése mellett a jelen reprezentációjával is tudatosabb, mélyebb kapcsolatot teremthessenek a sorozat hallgatói. De célja az is, hogy a műveltség más, jelenkori szféráival párhuzamosan a vizuális művészetekben is felfedezhetőek legyenek a történelmi idő jellegzetes megjelenési módjai. A négy előadás – beszélgetés az egyetemes művészettörténet európai kereszténységgel együttesen formálódó középkori periódusaival kezdődik és a kora-újkori reneszánsz, manierista művészettel, illetve a barokk és klasszicizáló korszakkal folytatódik.

Primavera

A Primavera, A tavasz Sandro Botticelli 1482-es festménye, az itáliai reneszánsz ismert mesterműve. Harmóniájáról és értelmezéséről viták folynak. (termékenység, buja növekedés, újplatonista szerelemeszmény….). Az örökkévalóság kertje, Flóra ruhája, a beazonosított ötszáz növényfaj, százkilencven féle virág Ovidius és Lucretius irodalmi hatását is közvetíti. Botticelli képe az itáliai reneszánsz képzőművészet első szakaszába, a Quattrocentóba illeszkedik. A Quattrocento jeles képviselőinek felsorolásánál nem egyszerű a helyzet, mert az építészeti és festészeti-szobrászati stílusváltás nem egyik napról a másikra ment végbe, hanem átmenetekben gazdag folyamat volt. Jellemző hogy már nem szerepel benne sem Leonardo da Vinci, sem Raffaello Santi, mert bár beleszületettek a Quattrocentóba, de stílust váltottak-teremtettek és „átjelentették” magukat a 16. század művészetébe, a Cinquecentóba.

Az „uomo universale”

A Cinquecento (olaszul ötszáz) az itáliai reneszánsz 1500 és 1580 közötti korszakának megnevezése. Főként a festészetre vonatkozik, az építészetre nehezebben alkalmazható. Leonardo da Vinci művészetével kezdődik. A cinquecento művészei között három nagy óriást tartanak számon: Leonardo, Raffaello és Michelangelo; de rajtuk kívül számos emlékezetes mester is működött ebben az időben, mint Sebastiano del Piombo, Andrea del Sarto, Luca Signorelli…. Központja Róma. Fő támogatói pápák, akik ez időtájt inkább államférfiaknak tekintették magukat, mint egyházfőnek.: II. Gyula, X. Leó és VII. Kelemen. Az építészet hátterében folytonos hadakozásoknagy vagyonok felhalmozása állnak. Az építészet a gótika után az antik formákhoz folyamodott, a homlokzat, mint probléma itt jelenik meg először. A díszítő felületek már a manierizmushoz, illetve a barokkhoz visznek előre. A korszak legnagyobb vállalkozása a római Szent Péter-bazilika újjáépítése (Donato Bramante, Michelangelo). E korszak legfőbb jellemzője az ellentmondásosság. Megjelenik a protestantizmus. Az első „modern” gondolkodók, a természettudományos módszer megalapozóinak kora: Machiavelli, Kopernikusz, Kepler, Galilei. Giordano Bruno a fizikusok és csillagászok tanait próbálta világnézetté formálni. A reneszánszból a barokkba az átmenetet a modorosság, mesterkéltség jellemzi. Annak megnyilvánulása, hogy a reneszánsz harmóniavilága problematikus. Benne van Leonardo nyugtalansága, Michelangelo gyötrődése, Palladio racionalizmusa. A mai értelemben felfogott kritika és esztétika ekkortájt születik.

További előadások:

  • Június 7. szerda 17:30 - Az „uomo universale” Az európai reneszánsz

Jegyár: 1000 Ft, diák és nyugdíjas 500 Ft

Mary Orr: Mindent Éváról – Múzsa Bérlet IV. Előadás

Időpont: 2017. május 03. 19:00
Helyszín: Színházterem

A lelkes színházrajongó, Eva Harrington kitartóan minden este ott várja kedvenc színésznőjét, Margót a művészbejárónál. Egy nap szerencséje lesz, bejuthat a vágyott szentélybe, a nagy színpadi sztár öltözőjébe, és megismerheti a színház bennfenteseinek világát, az ünnepelt sztárt, a népszerű házi szerzőt, a rettegett kritikust, és Thália szentélyének többi szereplőjét. Röpködnek a szellemességek, fergeteges komédia kerekedik, ám ez a játék nem csak játék. Sokkal több annál.

A színdarab filmen vált örök klasszikussá: Bette Davis főszereplésével ma is a filmtörténet egyik legemlékezetesebb alkotásaként tartják számon.

Szereplők:

  • Hernádi Judit
  • Kovács Patrícia
  • Egri Márta
  • Mészáros Máté
  • Szikszai Rémusz
  • Márton András
  • Bercsényi Péter
  • Rujder Vivien/Edvi Henrietta

Rendező: Pelsőczy Réka
Producer: Orlai Tibor
Zenei vezető: Keresztes Gábor
Fordította: Zöldi Gergely

Jegyárak: 3300, 3400, 3500 Ft

up