Eseménynaptár

h k sze cs p szo v
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
 
 
 
 

Hírlevél feliratkozás

Szekszárdi Művészettörténeti Szabadegyetem: Magyar Művészek Európában - II. előadás

Esemény dátuma: 
2018. március 20. 17:30
Helyszín: 
Művészetek Háza
Esemény kategória: 
Előadás

Zsigmond csibukja. München vagy Párizs? (Szinyei M. Pál)
A tapasztalat és a benyomás között

Szinyei Merse Pál csibukkal örökítette meg 1866-ban a nála két évvel fiatalabb öccsét, Szinyei Merse Zsigmondot (aki Bécsben végezte az Orvosegyetemet...) Maga a Müncheni Akadémiát látogatta, és itt bukott meg a Majális című képével 1873-ban. Szinyei ifjonti vakmerőséggel kereste a plein air minden nehézségét, a színek tüzét, az impresszió egységét. Volt egy drámai vétsége. Akadémista korában Gustave Courbet tolmácsa volt egy 1869-es nemzetközi kiállításon… A 19. század harmadik harmadának egyik kulturális dilemmája: München vagy Párizs? Szinyei fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, egyéni hangja, koloritjának gazdagsága. Egyéni formanyelve már 1869-ben a magyar plein air festészet első remekeit jellemezte (Ruhaszárítás és Hinta, MNG). A Majális 1873-ban öltött végleges formát (MNG). Ma az európai festészetben is fontos helyet elfoglaló plein air képe azonban nem ért el sikert, alkotója abbahagyta a rendszeres munkát. Hazament jernyei (Felvidék, Sáros megye) birtokára, megházasodott, gazdálkodni kezdett és csak kedvtelésből festegetett. Remekművek is kerültek ki a műterméből (Lilaruhás nő, 1874., MNG). 1882-ben Bécsben a Pacsirta c. képe is kedvezőtlen bírálatot kapott, 1887-ben történt válása még tovább rontotta kedélyállapotát. Végre az 1896-os kiállításon a Majális átütő sikert aratott, a fiatal nagybányai művészek törekvéseik előfutárát ismerték fel benne. A magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar piktúra első nagy képviselője a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portréművészetét. 1897-ben képviselővé választották. 1905-ben kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, ugyanekkor kinevezték a Képzőművészeti Főiskola igazgatójává, mely tisztségét haláláig megtartotta.

Információk:

  • A belépés ingyenes

Letöltés:

up